06. rész - Titkos viszony

Sziasztok!:) Itt is van a 6. rész.:) Mivel már rég blogoltam, így nem vagyok elég formában, de azért remélem tetszik.:)
Jó olvasást!:*

Úr isten ezt el sem tudom hinni! Vin Diesel megcsókolt! Értitek ezt? Szerintem álmodok, valaki csípjen meg. Egy cseppet sem haboztam, azonnal visszacsókoltam. Eddig csak ábrándozni tudtam arról, hogy milyen lehet a csókja. Most viszont megízlelhettem. Nem lehet szavakba önteni mit érzek most. Egyszerre vagyok boldog és szomorú. Boldog vagyok, mert azt az embert csókolhatom, akibe teljesen bele vagyok zúgva már nem is tudom hány éve. És szomorú vagyok, mert épp anyám pasijával csókolózok. Nem tudom, hogy tehettem ezt anyuval, de megtettem. Egyszerűen nem tudok nemet mondani az érzéseimnek. Én teljesen beleestem ebbe az emberbe.
Sajnos levegő hiányba elváltak ajkaink. Abban a pillanatban megszólalt a csengő.
- Kinyitom - felelem kissé zavartan, majd az ajtóhoz sietek. Paul áll az ajtóban mosollyal az arcán. - Szia! Gyere be! - állok el az ajtóból, mire ő belép és végig néz rajtam
- Miért érzem azt, hogy ti ketten épp valaminek a közepébe voltatok benne? - nézett sokat sejtően barátjára, majd rám. Lehajtott fejjel pásztázom - a most elég érdekesnek látszó -  rózsaszín mamuszomat. Se Vin-re, se Paul-ra nem birok ránézni. Egyszerűen annyira zavarba vagyok, hogy megszólalni se birok. Ennyire átlátszóak lennénk? Ha Paul észre vette azonnal, akkor anyu mennyi idő alatt fog rájönni erre az egészre? Végül Vin szólalt meg először.
- Hát igazából már éppen befejeztük - feleli vigyorogva, közbe fél szemmel engem sasol. Ez most komolyan elmondja Paul-nak, hogy velem csalja meg az anyámat? Elég kellemetlenül érzem most magam. Nem tudom, hogy fogom ezt bírni. Talán nem is kellene ebbe az egészbe bele vágnunk. Úgy érzem beszélnem kell majd Vin-nel.


Másnap


Tegnap este Emily-vel elég sokáig beszéltünk Skype-on. Rettentően fáradt vagyok és legszívesebben suliba se mennék, de hamarosan itt vannak a záróvizsgák és tanulnom kell. Mint eddig minden reggel, most is reggel 5 órakor keltett Vin. Hozzá kell még ehhez az egész edzéses sztorihoz szoknom. Viszont most a szokottnál lazább voltak a gyakorlatok. Vin is sokkal lazábban vette az egészet és végig nevettük az egészet. 6 órakor befejeztük az edzést és mentünk tussolni - persze nem együtt -, aztán Diesel elvitt a suliba. Mondhatom elég rendesen megbámult mindenki. Végül is nem mindennap hoz suliba egy híres színész. Mihelyst elköszöntem a színésztől és kiszálltam az autóból, körülvették őt az őrült rajongók. Egy darabig nevettem, de utána már kezdett idegesíteni, hogy az összes tini ribanc ott tette előtte a picsáját. El is zavartam az összeset.
- Csak nem féltékeny valaki? - nevet Vin és átkarol
- Ne karolgass és nem vagyok féltékeny! - szóltam oda durcásan, közben kezét lesöpörtem vállamról. Kitudja hol bujkál egy lesifotós. Nem mutatkozhatunk így nyilvánosan, mert lebukhatunk. Lehet rossz ötlet volt belemennem ebbe az egész titkos kapcsolatba.
- Miért ne? - értetlenkedik
- Talán azért, mert bármikor a címlapra kerülhetünk - felelem idegesen - Viszont nekem mennem kell, mert kezdődik az órám. Szia! - köszönök, majd egy gyors puszit nyomok az arcára és besietek a nagy épületbe. Azonnal megrohamoznak engem is az őrült Vin Diesel rajongók. Csupa olyan kérdéseket kapok, hogy Mióta vagytok együtt? vagy Milyen az ágyba? stb. Mire a tudtukra adtam, hogy Ő anyám pasija és csak elhozott a suliba, becsengettek. Ezek nem olvasnak sztár híreket vagy újságokat? Velük van tele minden. Bárcsak, én lennék vele a címlapokon, miszerint együtt vagyunk! De ez lehetetlen, nem fogjuk Vin-nel sohasem felvállalni a "kapcsolatunkat". Mindenki megutálna, hogy ilyet tettem az anyámmal.

Elég unalmas napom volt. Irtunk biológiából és franciából. Szerencsére mind a kettőre tanultam, szóval nem lesz egyes.
Vin már a suli előtt várt rám. Ahogy elnézem nem nagyon unatkozott. Minden pillanatban odament hozzá valaki, hogy autógrammot és képet kérjen tőle. Persze Ő édesen mosolyogva tett eleget a kéréseknek és megcsinálta azokat a képeket.
- Milyen napod volt? - szállunk be a kocsiba, miután végre valahára elment minden egyes rajongó
- Elég unalmas - válaszolok unottan, majd folytattam - Irtunk franciából és bioszból.
- Hogy sikerültek?
- Jól. Franciát azt nagyon szeretem, szóval reménykedek egy négyesbe. A biosz kicsit necces, de az is meglesz hármas.
- Szóval megy a franciázás? - mosolyodott el huncutul - Megmutathatnád, hogy mennyire megy a francia - vigyorog perverzen. Szemével le tudott volna vetkőztetni. Szerintem meg is tette.
- Felejtsd el! - nevetek fel, majd a rádiót bekapcsolva élvezem azt a röpke 5 perces haza utat. Egész idő alatt egyikünk sem szólalt meg. Ahogy haza értünk és kipattantam a kocsiból és futottam be a házba, egyenesen a konyhába. Rettentően éhes vagyok, szinte egész nap nem ettem semmit. Rossz szokásom, hogy nem viszek kaját suliba és mástól kunyizok.
Táskámat ledobom a sarokba, majd kivágom a hűtő ajtót. Meglepetten veszem észre, hogy az egész hűtő üres.  Idegesen vágom be az ajtaját, majd a nappaliba trappolok, ahol a férfi van.
- Igazán elmehettél volna vásárolni! - fújtatok idegesen - Egész nap nem csinálsz itthon semmit, csak ülsz és nézed a tv-t vagy éppen lent edzel!
- Hé-hé-hé! Nyugalom! Nem volt időm elmenni, mert forgatáson voltam - kezdett el mentegetőzni. Végül is ez érthető magyarázat. Egy bólintással jeleztem, hogy megértettem, majd leültem mellé és hozzábújtam.
- Bocsánat, hogy így rád kiabáltam, de annyira ideges vagyok - mondtam szomorúan
- Anyád miatt, igaz? - nem szóltam, csak egy aprót bólintottam - Ne aggódj, nem lesz semmi baj. Valahogy csak kibírjuk, nem?
- Valahogy - sóhajtottam, majd felegyenesedtem - Én elmegyek vásárolni, mert egy szem kaja sincs itthon és nagyon éhes vagyok.
- Elvigyelek?
- Van jogsim, nem rémlik? - nevetek
- Tudom, hogy van, de szeretnék minél több időt veled tölteni. 2 nap és anyád haza jön és nem lesz már időnk egymásra.
- Hah, tudom. - sóhajtok, majd egy pici puszit nyomok az arcára, de ő elfordítsa a fejét és egy szenvedélyes csók lesz belőle. Hihetetlen, hogy röpke 2-3 nap elég volt arra, hogy teljesen beleszeressek ebbe az emberbe. Már nem tudnám elképzelni nélküle az életem. Teljesen belebolondultam. Nem tudom elképzelni, mi lesz ha anyám megtudja ezt az egészet. Szerintem össze törik. Apu után ő a második ember, akivel el tudná képzelni az életét. És ez az ember épp most csalja a meg a lányával. Mondhatom szép.

Hatalmas bocsánatkérés:(

Huhh, hát sziasztok! Hatalmas bocsánatkéréssel tartozom nektek, ugyanis 2015. júniusa óta nem hoztam nektek részt. Mondanám, hogy nyomós okom volt rá miért nem folytattam, de igazából nincs. Egyszerűen elment az egésztől a kedvem. Meg hát összejött minden körülöttem. Sajnos évet kellett ismételnem mert annyira sokat tanultam, hogy az valami fantasztikus. Na mindegy nem is szaporitom a szót tovább. :) Remélem azért még maradtatok páran, ugyanis úgy döntöttem, hogy folytatom a blogot.

Sok, sok puszii:*

05. rész - Vallomás

Két nap múlva

Mióta Diesel letaperolt hozzá se szólok. Nem tudom, hogy mit miért tett, de rosszul tette. Nem vagyok egy olyan lány, aki össze áll anyám pasijával. Ha sokkal fiatalabb lenne anyámnál és még nem feküdtek volna le akkor oké. Mondjuk az se lenne tisztességes. Akkor se lennék képes ilyenre. Anyámmal ellentétbe. Ő ezt egyszer megtette velem. Volt egy barátom aki 29 éves volt. Az első 2 hónap még jó volt, meg voltunk meg minden. Aztán a 3. hónapban meg a fülembe jutott, hogy anyámnak van egy fiatal pasija és szerintük én is ismerem. Azt mondták, hogy Jason az, de én nem hittem el. Azt hittem, hogy anyu nem lenne képes erre, de végül csak kiderült, hogy igen. Anyu elvette tőlem azt az embert akit a világon a legjobban szerettem. Egyikőjükből se néztem volna ki ezt, de az élet egy csalódás. Nehezen bocsájtottam meg anyunak. Megmondtam neki, hogy ezt még nagyon vissza fogja kapni. Azt fogom tőle elvenni, akit a legjobban szeret az pedig Vin Diesel. Hogy ezt mikor határoztam el? Most, ebben a pillanatban! Lehet, hogy eddig el akartam menni, meg elfelejteni Vin-t, de nem megy. Hajt a bosszúvágy, túlságosan is. 

Épp a nappaliba fekszek fáradtan. Ismét egy fárasztó tesi óra volt az utolsó órám. Meg vagyok halva. Még a konyhába sincs erőm kimenni. Vin nincs itthon, mert forgatáson van, igy egyedül vagyok. Nem is baj. Kell az egyedül lét. Még négy nap és anyu haza jön, ha jön. Tegnap beszéltem vele telefonon és azt mondta, hogy lehet még maradnia kell pár napot elintézni a papirmunkát meg ilyenek. Nem is baj. Legalább addig elcsavarhatom a pasija fejét. Vagyis remélem, hogy eltudom és nem néz teljesen hülyének. 

Hat óra fele Diesel be toppan. Int egyet és bemegy a konyhába. Hát ebbe meg mi ütött? Utána kéne mennem és megkérdezni mi a baja, de túl lusta vagyok felkelni. Most látom úgy először, hogy rohadt kényelmes a kanapé és soha sem akarok felkelni róla. Pár perc múlva vissza tér a nappaliba egy tál édességgel. Közlöm imádom a gumi cukrot és most azt eszik. Nagy boci szemekkel meredek a színészre, hátha megesik rajtam a szíve és megkínál. Egy pillanatra rám néz, majd a tv-re és ismét rám, végül elmosolyodik és odanyújtja felém. Háhh! Nem meg mondtam én, hogy megesik majd rajtam a szíve? Én vagyok a cukiság példaképe. Vigyorogva markolok bele a tálba és ismét a tv-re meredek. Épp a Gorillabácsi megy. Fura, hogy együtt nézem Vin Diesel-lel az egyik híres filmjét. Nem is fura, hanem inkább izgi.
- Beszéltem ma anyuval. - töröm meg a csendet
- És mit mondott? - néz rám mosolyogva
- Azt, hogy lehet még maradnia kell pár napot a papírok miatt meg minden. -mosolygok féloldalasan. Csak bólint és vissza fordítja fejét a tv-hez. Most meg mi van? Nem is aggódik anyáért? Lehet, hogy nem szereti annyira, mint mondja. Ezt nem tudom szó nélkül hagyni. Meg kell tudnom az igazságot.
- Te egyébként szereted anyát? - ülök fel lesöpörve magamról a gumi cukor maradványokat. El kellene már egy kis takarítás. Mióta anyu nincs a ház össze van roskadva. A konyhában a mosatlan dobként emelkedik ki a mosogatóból, még a pulton is van pár tányér. A nappaliban a párnák szanaszét vannak, chips-es zacskó a földön és a kanapé sem úgy áll ahogy kellene. Konkrétan a ház úgy néz ki, mintha egy házi buli lett volna itt.
- Miből gondolod, hogy nem szeretem? - kérdésre, kérdés a válasz, ravasz.
- Nem aggódsz érte, nem hívod fel, meg semmi. Mintha nem is érdekelne, hogy mi van vele. Nem érdeklődsz nálam, hogy beszéltem-e vele. Ez miért van? - nézek rá értetlenül. Tényleg nem értem, hogy most mi van. Szereti vagy nem?
- Bízok benne, hogy nem csinál semmi rosszat. Nem vagyok az az aggódó típus, se féltékeny. Ha szeret akkor nem csinál semmi rosszat. Erről ennyit. - feleli nemes egyszerűséggel. Valahogy érzem, hogy hazudik. Nem mond igazat. Nem nézett a szemembe, mikor mondta. Látom a szemében, hogy próbál valamit eltitkolni.Most ki fogom belőle húzni, hogy mi az.


Vin Diesel


Nem tudhatja meg, hogy mit érzek iránta. Az egész tök jól indult. Belezúgtam az anyjába - vagyis azt hittem, aztán rájöttem, hogy csak nem akarom megbántani -, de aztán megláttam Őt és teljesen elvette az eszemet. Tudom, hogy nem helyes ez az egész. Elég rosszul jönne ki, ha egyik nap az anyjával másik nap pedig már a lányával járnék karöltve az utcán. A sajtó egyből a címlapra pakolna. Már látom magam előtt az   újságot. A színész, aki először az anyukával aztán a lányával bújt össze. Hát ez elég kínos lenne. Tudom, hogy mióta itt vagyok Sophie nem kedvel, pedig rám felnézett. Nem értem, hogy mi változott meg. Nem ártottam neki soha semmit. Egyik pillanatban el akar távolítani, másik pillanatban meg kedves és vicces. Nem értem, hogy mik hozzák neki ezeket a hirtelen hangulat változásokat, de ez egyre vonzóbbá teszi Őt. Nem sokáig tudom már eltitkolni érzéseimet.
Mikor rákérdezett, hogy szeretem-e az anyját, egy percre leblokkoltam. Ennyire feltűnő lenne érdektelenségem? Valószínű. Nehezen, de kimagyaráztam magam, de még ez sem volt elég Soph-nak.
- Látom, hogy valamit nem mondasz el! - erősködik - Áruld el, hogy mit érzel valójában anyu iránt! - szinte már forr az idegességtől. Ennyire nem tudok a valóságban szinészkedni? Ezek szerint.Kezd betelni a pohár. Úgy érzem, hogy most már el kell neki mondanom az igazat. Azt, hogy valójában nem az anyja iránt vonzódok, hanem iránta. Azt, hogy az elején azt hittem, hogy tudom szeretni az anyját, de mikor megláttam Őt azonnal beleszerettem. El kell neki mondanom, hát ha jobb lesz. Talán lehet, hogy Ő is ugyan ezt érzi. Vagy mégsem? Áh, nem hiszem, hisz már az első naptól fogva elakar távolítani az anyjától. Lehet nem is az apja miatt, hanem azért, hogy az övé legyek. Na jó, ez már tényleg baromság Vin! Miért tenne Ő ilyet? Sophie egy kedves, aranyos, vicces és odaadó lány, csak nem velem szemben. Láttam már, hogy hogy beszél Emily-vel és azt is láttam már, ahogy segít egy öreg néniken átkelni az úttesten. Mondjuk most ennek semmi köze a helyzethez, de jobbnak láttam elmondani. Sóhajtok egy hatalmasat és belekezdek.
- Sophie figyelj. - kezem. - Édesanyád nagyon kedves és aranyos nő, de rá kellett jönnöm, hogy nem hozzám való. Először azt hittem, hogy tényleg tudom szeretni, de mikor megláttalak téged elkezdett táncolni velem a világ. Mikor látlak, mikor érzem az illatod, mikor a közelembe vagy elképesztő érzés fog el. Mielőtt elalszok rád gondolok és mikor felkelek egyből te jutsz az eszembe. Egyszerűen elbűvöltél már azzal, hogy elakarsz küldeni a háztól. Én őszintén sajnálom, hogy ez érzem, de a szívemnek nem tudok parancsolni. Ha most azt akarod, hogy tényleg elmenjek akkor csak egy szavadba kerül és már itt se vagyok. - hajtom le a fejem. Én tényleg nagyon sajnálom ezt az egészet. Nem is értem, hogy-hogy lehettem képes beleszeretni a barátnőm lányába. Kellett nekem beleegyezni, hogy ide költözzek. Most minden rosszabb lett, mint volt. 

Spohie végre valahára megszólal.

- Vin én ezt nem tudom elhinni. Azt hittem, hogy te rám se néznél, hisz mindig bunkón viselkedtem veled. Én annyira sajnálok mindent. Nem kellett volna úgy neked támadnom, hogy eltávolítalak anyutól. Igazából én is érzek valamit irántad, csak még én se akartam magamnak bevallani. Eddig úgy voltam veled, hogy csak egy szeszélyes tini lánynak nézel. De úgy látom tévedtem. Anyunak nem mondhatjuk el! Még nem! Tégy úgy, mintha misem történt volna, jó? -áll meg előttem. Közelebb lépek hozzá, kezem dereka köré fonom és...

04. rész - Kémia házi

Több mint 1000 oldal megjelenités és 6 követő!*-* Köszönöm szépen! :) Imádlak titeket!! <3

Már rég tanulnom kéne, de ahelyett lent ülök a nappaliba két filmsztárral és egy eszeveszett rajongóval. Már minden bajom van. Fel szeretnék menni a szobámba és csendben elásni magam a föld alá. Hogy mit érzek most legbelül? Szégyent és elviselhetetlen fájdalmat. Ha ezt anyu vagy bárki más meg tudja, engem megölnek. Mekkora szégyen lenne már, ha kiderülne, hogy szerelmes vagyok anyám palijába? Uram isten! Szerintem én elmenekülnék a világ elől. Anyu az kitagadna és soha többet meg sem közelítene. El kell felejtenem Diesel-t minél előbb és ezt csak egy módon lehet. Oda kell költöznöm apához. Mindig is azt szerette volna, ha vele élek. Olyan egyedül érzi magát szegény. Jobb lesz neki is és nekem is. Ahogy anyu haza jön beszélni fogok vele. Igen! Ez lesz a legjobb!

Gondolat menetemet Emily zavarta meg, Zavartan ráemelem a tekintetem és kérdően nézek rá.

- Azt kérdeztem, hogy van valami baj? - ismétli meg magát

- Csak gondolkodtam. - erőltetek magamra egy hamis mosolyt. Persze, hogy nem vette be és egy Négy szemközt megbeszéljük tekintetet küldött felém. Csak bólintottam és vissza jöttem végleg a jelenbe. Épp a Halálos Iramban 7. részének forgatásáról van szó. Legkedvencebb filmem és imádok róla beszélni, de most ehhez sincs hangulatom. Legszívesebben eltűnnék a világ elől.

- Te is várod már a 7. részt? - néznek rám mind a hárman

- Aha. - bólintok

- Ennyi? - kérdi Emily - csak egy aha? Anno mikor a 6-at vártuk egész nap azt fejtegetted, hogy mennyire várod, erre meg csak egy egy szavas válasz? - szegény lány teljesen ki van akadva. Mióta itthon vagyunk nagyon furcsa vagyok és ez neki is feltűnt. Úgy érzem, hogy hosszú beszélgetésünk lesz még ma. Nagy levegőt veszek és elkezdem a lelki ömlengésemet.

- Iszonyatosan várom! Már mióta olvastam, hogy lesz még része azóta lázba vagyok és minden nap az interneten lógok, azt várva, hogy mikor lesz már fent az előzetese. - erőltetek magamra egy mosolyt

- Hatalmas rajongó lehetsz. - nevet Walker

- Ha tudnád mennyire. - felelem nevetést szimulálva - De, ha nem baj én most már felmennék tanulni. - állok fel - Holnap dolgozatot írok kémiából és így is bukásra állok. Nem szeretnék még egy egest beszerezni. Elég az ami most van. - mondom és elindulok fel. Érzem magamon Vin égető tekintetét. Vajon mi járhat most a fejébe? Biztos az, hogy stréber vagyok. Mondjuk a stréberek nem buknak meg kémiából, de mindegy.
Kipakolok a táskámból és előveszem a házit - nem a pálinkát -, majd leülök az asztalhoz. Bekapcsolom a kedvenc zenémet, ami kissé megnyugtat és neki kezdek a leckének. A matek és a nyelvtan még könnyű volt. Na, de a kémia az már nehéz dió. Emi érti nagyon is, de ő - ahogy hallottam - már elment, így magamra maradtam. Vagy mégse? Talán megkérhetném valamelyik pasit, hogy segítsen. Nem a legjobb ötlet, de ez az egyetlen megoldása, hogy megcsináljam a kémiát.
Gyors léptekkel slasszéztam le a lépcsőn, egyenesen a nappaliba. Épp autó versenyt néznek. Ki gondolta volna? A két Halálos Iramban főszereplő autó versenyzést néz. Megköszörülöm a torkom és várom, hogy rám figyeljenek. Ez be is jött, azonnal rám kapták tekintetüket.
- Kérhetek segítséget? - kérdezem szégyenlősen
- Miben? - szól Vin
- Kémia ház.
- És miből gondolod, hogy mi értünk is hozzá? - nevet fel Paul
- Aj, tudom, hogy értetek hozzá! Légyszi segítsetek! Nem akarok megbukni! - meresztgetem bocsi szemeimet. Úgy látom ez hatásos. Diesel mutatja, hogy üljek be közéjük és segítenek. Több se kell én beugrok közéjük és az orruk alá nyomom a füzetemet. Mind a ketten nagy szemekkel merednek a füzetemre. Úgy látom ez nekik is kínai lesz. Sebaj, majd csak össze hozzuk valahogy. Legalább együtt lehetek Vin-nel. Na jó Sophia Marie Rollings fogd be a pofád!
- Simán össze hozzuk! - arcoskodik Walker. Ja persze. Úgy nézik a füzetemet, mintha a kínai ABC-t kellene megtanulniuk.
A két okostojás most azon veszekszik, hogy mi az eredmény. Én már majd' megszakadok a röhögéstől. Belül totál sötétség van, de ez a két majom teljesen feldobta a napom. Bár a tervem, hogy anyu meg Vin szakítsanak még áll. Nem tudom meddig bírom a rossz lány szerepét tartani, de már most megtörtem. Lehet, hogy mélyen legbelül nem is akarok neki rosszat. Csak rossz látni, hogy apu szenved. Mindig is apás voltam. Legszívesebben a kezdetektől fogva vele laktam volna, de a bíróság anyámhoz pakolt.Ebben a pillanatban olyan történt amire nem számítottam.

03. rész - Paul Walker

Hajnalban Diesel kiabálására kellett ébrednem. Ránézek az órámra, ami hajnali 5 órát mutat. Ez az ember bolond komolyan mondom! Ki az a hülye aki hajnalban felébred és ébreszti a többi lakót is? Hát persze, hogy Vin Diesel!
- Sportosan öltözz, mert edzeni fogunk! - hallom meg ismét mély férfias hangját
- Na takarodj!! - kiabáltam vissza. Biztos, hogy nem megyek le! Az én eszem se ment még el teljesen! Kicsapódik az ajtó és Vin egy vödör vizet a fejemre önt. Visítva ugrok ki az ágyból. Ez megörült!
- Te meg mit képzelsz magadról? - kiabálok - Hogy mersz rám rontani?! Személyes tér basszus!! - kiabálok
- Édesanyádtól azt a parancsot kaptam, hogy iskola előtt edzelek meg egy kicsit. - ránt vállat unottan
- Te meg eleget téve kérésének rám rontasz és leöntesz egy vödör jég hideg vízzel? Ha tüdő gyulladásom lesz rád gyújtom a házat te pancser! - kiabálok
- Mint mondtam, sportosan öltözz! - ezzel a lendülettel hátat fordít és elhagyja a szobámat. Puffogva indulok be a fürdőszobába. A reggeli fürdésem is meg volt. Gyorsan megszárítom a hajam, coffba fogom és felöltözök sportosan. Inkább, minthogy megint nyakon öntsön. Egy szürke tapadó nadrágot és egy sport melltartót veszek fel edző cipővel. Egy kis alap sminket teszek fel és lemegyek. A színész fehér trikót - ami kiemeli tökéletes testét - és egy mackó nadrágot visel. Mellem alatt összekulcsolt kezekkel állok meg előtte. Végig néz rajtam, majd elmosolyodik.
- Mit vigyorogsz? - morgok - Inkább essünk túl ezen a szaron!
Nem szólt semmit csak levezetett az edző termünkbe és egyből a futó padra küldött.
- Nem kéne először nyújtani? - lihegek
- A reggeli rángatózásod és toporzékolásod az volt. - mondja és meredten néz előre. Ahogy látom elég komolyan veszi az edzéseket. Mondjuk ez a testéből is látszik. Olyan izmos. Talán még egy vonatot is képes lenne felborítani. Na jó azt azért nem, de talán egy kocsit igen.
Egyre gyorsabb és gyorsabb fokozatra kapcsolta a futó masinát. Már alig bírom léptekkel. Úgy érzem, hogy azonnal össze esek, de ebben a pillanatban lassult a gép. Leállította. Végre!
- Nyomás súlyzózni! - parancsol
- 1. Lány vagyok, nem súlyzózok! 2. Ne parancsolgass!
- 1. A lányok is súlyzóznak! 2. Kettőnk közül én vagyok az idősebb és a férfi, szóval azt teszed amit mondok! - teljes mértékben elkomolyodott. Vajon én váltottam ki belőle a hisztimmel? Remélem. Ha így folytatom akkor megutál, kiszeret anyuból, elmegy és mindenki happy lesz. Főleg én! Na jó azért annyira nem lenne minden jó, mert anyu egy kicsit megsiratná az egész helyzetet, de jönne apu és megvigasztalná anyut. Utána már minden a régi lenne.

Iskola után

Végre kicsengettem utolsó óráról. Kémia. Utálom ezt a tantárgyat, ráadásul lehet bukok belőle. Sose értettem a vegyületeket meg a fogalmakat. Semmi értelmét nem látom ebben a tantárgyban. Betűk és számok, mint a fizikába vagy a matekba.
Úton hazafelé összeütköztem Em-mel. Ő is suliból jött haza. Szegény teljesen ki van a hétfőktől. Beültünk a közeli kávézóba és beszélgetni kezdtünk.
- Na mesélj, ki anyád új pasija? - vág bele a közepébe izgatottan
- Kapaszkodj meg! - komolyodok el - Vin Diesel. - ezzel a lendülettel Emily felpattan és elkezd visítozni. A pofám ég ilyenkor. 20 éves létére komolyan mondom, úgy viselkedik mint egy tinédzser.
- Be kell neki mutatnod! El kell ma vinned hozzá! Most! Azonnal! Rögtön! - pattog össze vissza. Én csak nevetve rázom a fejem és belekortyolok a kávémba. Sosem fog megkomolyodni.  - Mondom most! - megfogja a csuklóm felránt és kihúz a kávézóból. Na szuper még a kávémat se ihatom meg nyugodtan. Be ülünk a kocsimba és haza hajtunk. Ismét nem tudok felállni a felhajtóra mert Diesel kocsija foglalja a helyet. Most már tényleg szólok neki. Az ott az én helyem! Keressen magának másikat!
Emily azonnal berontott a házba és visitva ugrott Vin nyakába. A férfo meglepődve áll és próbál nem eltaknyolni a lánnyal együtt.
- Vin Diesel! Ezt nem hiszem el! Tényleg te vagy! - visítozik a lány- Én vagyok a leges legnagyobb rajongód az egész föld kerekségen!
- Em, nyugi! Ő is ugyan olyan ember, mint te vagy én! Nem kell fangörcsöt kapni! - sóhajtok
- Nem Soph, Ő nem olyan, mint te vagy én! Ő egy isten, érted? - áll elém csillogó tekintettel
Védekezően magam elé emelem a kezem és hátrálok pár lépést. Képes és megöl a csaj, ha ellenkezek vele. Tapasztalat.
Őszintén szólva kicsit elkapott a féltékenység mikor Emi, Vin nyakába ugrott. Legszívesebben, mikor először megláttam én is azt tettem volna, de erősnek kell maradnom. Nem akarom, hogy azt higgye mindent megtehet. Velem nem fog szórakozni az is biztos! Mindig elérem amit akarok. Anya és Ő szét fognak menni, azt garantálom!
- Ismerkedjetek! - sóhajtok és bemegyek a konyhába. Az ajtóba meg is torpanok. Nekem háttal egy rövid szőkés hajú férfi ül a széken. Olyan ismerős, mintha már láttam volna, de nem tudom ki az. Ezzel a lendülettel meg is fordul. Az állam leszakad. Maga Paul Walker ül a konyha pultnál és engem néz. Elkezdek kifelé hátrálni, de egy izmos felső testbe botlok bele. Megfordulok és látom, hogy Diesel az.
- Azt mondtad, hogy csak Paul-t hozhatom ide. Hát tessék. - vigyorog. Egy hang sem jön ki a torkomon. Em Walker-t is betámadta és kért tőle autogramot. Egyre csodásabbak lesznek a napjaim. Holnap meg Justin Bieber-t hozza nekem haza? Nem sokáig bírom már tartani a komoly kislány szerepét. Valamit ki kell találnom.
Mitől vannak ezek a féltékenységek, mikor hozzáér valaki Diesel-hez? Miért vágyom rá annyira? Csak nem? Nem az nem lehet!Én nem olyan vagyok! De az érzéseimnek nem tudok parancsolni. Ajj basszus! Én olyan barom vagyok! Nem szerethettem bele anyám pasijába!

02. rész - Kettesben egy színésszel

Kora délután elég érdekes dologra ébredtem. Anyámék éppen...szerintem tudjátok mire gondolok. Itt olyan vékonyak a falak, hogy ha a folyosó másik végébe lenne valami még azt is hallanám. Szerintem ez annyira undi. Nem az, dugnak. Hanem az, hogy elég hangos hangot is adnak hozzá. Fujj.
Előveszem a fülesemet, bedugom a fülembe, felveszem maxra és elindítom a zenét. Úgy látom, hogy szabályokat kell bevezetnem. Első pontba az, hogy halkabban végezzék a magánéletüket. Lemegyek a konyhába valami vacsorát készíteni. Pirítósnál maradtam. Észre se veszem mikor valaki megáll a konyha ajtóba és engem néz. Mikor indulnék kifelé egy izmos felsőtestbe ütközök. Megszeppenve nézek fel Vin-re és veszem ki a fülest.
- Öhm. Izé. Öhm. - hebegek össze-vissza. Ez kicsit cink. - Arrébb mennél, légyszíves?
Más nem is kellett, azonnal félre állt. Nem tudtam nem elkalandozni a felsőtestén. Nem mindennap látok egy híres színészt boxerba. Lélegzet elállítóan néz ki. Na és az ágyban vajon milyen lehet? Anyu az előbb tapasztalhatta meg. Irigylem.
- Ha lehet legközelebb halkabban csináljátok a dolgotokat. - ülök le a szokásos helyemre az ebédlő asztalnál.
- Féltékeny vagy? - vigyorodik el a színész
- Kéne? - küldök felé egy flegma nézést. Nem vagyok féltékeny csak irigy. Az nem ugyanaz. Vagy igen? Áhh, nem érdekel.
- Azt csak te tudhatod. - kacsint és leül apu helyére.
- Az apu helye! - rivallok rá
- Nem mindegy? Már úgy sem jön vissza!
- Nem érdekel! Az ott akkor is apa helye, szóval ülj át máshova! - sóhajt egyet, majd átül mellém. Mi a fasz?! Bárhova csak ne mellém!
- Megfelel? - szája szélén egy huncut mosolyt vélek felfedezni. Direkt csinálja!
Nem szólok semmit csak egyel arrább ülök és neki kezdek reggelizni. Hogy ne tűnjek neveletlennek a tálca pirítóst becsúsztatom az asztal közepére, hogy más is tudjon enni. Pár perc múlva anya jön le felöltözve elegánsan. Biztos valami ünnepség van a suliba és az alkalmazottaknak is ki kell öltözni vagy valami.
- Ünnepség lesz a suliban? - teszem fel én a kérdést
- Nem! - feleli mosolyogva - Állás interjúra megyek.
- És hova? - szólal meg Vin is
- Las Vegas-ba. - mondja anyu. Az állam a padlót súrolja. Mi az, hogy Las Vegas-ba megy dolgozni? Közelebb nem talált?
- Veled menjek? - áll fel Diesel
- Nem kell Drágám! Maradj itthon Soph-al. - mosolyog és egy puszit lehel ajkaira.
- Én apához megyek!
- Nem lehet. Apádnak is kellett mennie a munkájával kapcsolatban, szóval itthon maradsz!
- És meddig leszel oda? - kérdem
- Egy hét max. - mosolyog. Mi van? Egy hét kettesben egy pasival? Meghalok! Meg fogok halni!
- Megleszünk! - áll mellém a férfi. - Nem lesz semmi gond szívem! Menj csak és szerezd meg azt a munkát! - mosolyog - Ki vigyelek a reptérre?
- Már hívtam taxit. - mosolyog. Duda szó hallatszik a ház előtt. Megjött a taxi. Anyu elbúcsúzott tőlem aztán Vin-től, majd elhagyta a házat és annak táját. Kettesbe maradtam Diesel-lel. Jobb esetben örülnék, de így, hogy elvette anyát apától már kevésbé.
- Na jó! - szólalok meg. - Pár szabály!
1. Ne mászkálj boxerba!
2. Ne hozd ide a nyomi barátaidat, max csak Walker-t, mert az helyes!
3. Ne nyúlj semmihez!
4. A szobám tabu! Ha be mersz lépni kopogás és engedély nélkül meghalsz!
- És ha egyiket se tartom be? - vigyorog gúnyosan
- Nem éled meg a Halálos Iramban 7 forgatását se!
- Azt hiszed nem tudok veled megbirkózni? Te is csak egy eszelős tini lány vagy, aki majd' meghal azért, hogy egy éjszakát eltöltsön velem! - nevet gúnyosan
- Mi van?! Ez hülyeség! Anyám pasijaival sose kezdek ki! Főleg, ha már járt benne a fasza! - idegeskedek és elindulok fel, de elkapja a kezem és vissza ránt
- Majd meglátjuk! - kacsint és elenged. Ezzel mire akar kilyukadni? Mit akar tőlem? Mi az, hogy Majd meglátjuk? Francba a sok kérdésekkel!
Fura, hogy ilyen hirtelen kellett anyunak elutaznia. Max csak magán géppel mehetett volna, mert már nincs járat ami azt jelenti, hogy Diesel magán géppel vitette el anyut. Lemerem fogadni, hogy Ő intézte el neki a munkát csak azért, hogy kettesbe maradjon velem! Na jó ez hülyeség! Látszólag szereti anyámat, szóval ennek más oka lehet. De mi lehet az? Mit akarhat ezzel Diesel elérni? Ki kell derítenem. Lehet, hogy nem olyan jó ember, mint amilyennek mutatja magát.

01. rész - Találkozás

Drága olvasóim!
Egy nap alatt 200 oldal megjelenítés felett és egy feliratkozóval gazdagodtam! Lehet, hogy ez még nem olyan nagy szám, de én örülök neki! Nem is szaporítom a szót!
Jó olvasást!

Ismét egy szokványos hétvége apánál, de ez most kényszerből van. Anyám bepasizott és most otthon vannak nálunk. Ki tudja mit csinálnak. A kérdés, hogy ki a barátja, az nagyon jó, mert én se tudom. Sose beszélt róla csak annyit, hogy 30 éves és kopasz. Na, meg azt mondta, hogy ismerem. Hát én átnéztem minden ismerősömet Facebook-on és egy sincs olyan, aki 30 éves és kopasz lenne. Vagy csak hülyített vagy csak szimplán nem az ismerősöm. Remélem egyszer, majd veszi a fáradságot és bemutat neki.

Épp a laptopom előtt ülve szörfözök a neten. Nincs fent semmi érdekes csak a sztár botrányok, azokat pedig már rég elolvastam, szóval inkább bekapcsolok egy filmet és nézem.
Hamar meguntam a Gagyi Mami első részét, így elmentem fürdeni aztán aludni.
Reggel apu mosolygós arcára ébredtem. Nem szeretem mikor szó nélkül jön be valaki a szobámba, de most elnézem mert jó kedvem van.
- Kicsim, anyád most hívott, hogy siess haza mert be szeretne neked mutatni valakit. - na a jó kedvnek is annyi. Tuti, hogy az új paliját akarja bemutatni. Őszintén szólva kicsit fúrja az oldalam a csávó kiléte, de félek, hogy ha apu megtudja összeroskad. Még titkon fülig szerelmes anyámba és reménykedik, hogy egyszer talán kibékülnek. Úgy látom, hogy nem igen kell kibékülniük, mert anyu már túl tette magát apun.
- Rendben, felöltözök és már itt se vagyok. - erőltetek magamra egy mosolyt. Egyáltalán nincs már jó kedvem. Sőt, inkább mondanám ezt borzalmas kedvnek.
Gyorsan felöltöztem, összeszedtem a cuccaim, elköszöntem aputól és a kocsimba bevágódva, haza hajtottam. Nem lakunk messze aputól, szóval két perc kocsikázás és már a házunk felhajtóján állok. Jobban mondva állnék, ha egy piros Porsche nem foglalta volna el a helyem. Bosszankodva slattyogok be a házba. Nevetést hallottam a nappaliból, így oda mentem. Mikor megláttam, hogy ki az a kopasz, 30 éves férfi még a hajam is leesett a helyéről. Ezt nem hiszem el! Most csak álmodok! Ez csak egy álom és mindjárt felkelek apunál.
- Szia Kicsim! - puszil arcon anyu, majd megfogja a kezem és odahúz a férfihez. - Sophie, had mutassam be neked Vin Diesel-t. Vin, Ő itt Sophie a lányom. - mosolyog. Amint látom, anyu majd' kicsattan a boldogságtól. Én már kevésbé. Akár mennyire is oda vagyok Vin Diesel-ért, most nem tudom szeretni. Valahogy elfogott az undor. Hogy volt képes pont az anyámmal össze állni? Rövid, vörös haja, hosszú orra és az arcán lévő nagy anyajegy nem a legizgatóbb. Jó, oké nem a legrondább, de Vin anyámnál sokkal jobbat érdemel.
- Örülök, hogy megismertelek. - mosolyog rám Diesel
- Én kevésbé. - küldök felé egy fintornak mondható mosolyt.
- Kicsim, mi a baj? Eddig oda voltál Vin-ért és, ha jól tudom Ő a példaképed is. - értetlenkedik anyu
- Igen, az volt egészem addig, amíg össze nem jött az anyámmal! - emelem fel a hangom - Fogadjunk már be is költöztetted?!
- Hát, ami azt illeti... - szól Vin
- Most szólok, hogy mostantól nem leszünk jóba! - mutató ujjamat felé mutatva megyek fel a szobámba. Olyan jó napnak indult az egész, erre jön anyám hívása és megtudom, hogy egy hírességgel van együtt, aki nem mellesleg a példaképem. Más lány örülne, ha az anyja csávója egy híresség lenne, de én nem! Azt akartam, hogy apa és anya újra együtt legyenek, de Diesel jövetelen mindent megváltoztatott. Mindent el fogok követni annak érdekében, hogy anya kiszeressen Vin-ből. Vagy fordítva. Kopogást hallok az ajtóm felől.
- Gyere. - sóhajtok. Diesel lép be az ajtómon. Kissé meglepődve, de komolyan rá nézek. - Miben segíthetek? Tudod anyám szobája kettővel arrább van! - mutogatok
- Beszélni szeretnék veled. - jön közelebb - Tudom, hogy azt szeretnéd, ha a szüleid kibékülnének. De édesanyád már túl van apádon és ezt el kell fogadnod. Nagyon sajnálom, hogy pont velem keveredett össze, de ez van. Vagy megszoksz vagy megszöksz.
- Nem azzal van a baj, hogy pont te veled jött össze. Hanem azzal, hogy hogy jöhettél össze anyámmal?! Te piszok jól nézel ki, anyu meg...hat nem is tudom. Nem a legszebb. - húzom a szám
- Nem a külső a lényeg, hanem a belső! - feleli halál komolyan. Talán igaza van. De akkor se fogom hagyni, hogy itt maradjon.
- Lehet, de attól a véleményem nem fog megváltozni. Nem hagyom, hogy anyuval boldog légy! Mindent megfogok tenni annak érdekébe, hogy apa újra itt éljen ebbe a házba!
- Nem szeretnék veled harcba szállni! Nem vagy már kis baba, hogy hisztit csapj! Anyád egy felnőtt ember, aki saját keresettel rendelkezik! - egy pillanatra elkalandozik a gondolatom. Ahogy mellkasán keresztbe fonja két kajrát, tökéletesen kidolgozott izmai megfeszülnek. Bárcsak megfoghatnám azokat! Olyan dögös. Úr isten Sophie miket beszélsz? 9 év van köztünk, meg amúgy is anyám palija - már nem sokáig-, szóval felejtős. Bár néha elgondolkodok azon, hogy milyen lenne mellette ébredni és a csókjait érezni ajkaimon. Még a hideg is kirázott a gondolattól.
- Sophie, figyelsz te rám? - legyezi kezét arcom előtt. Kissé megrázom a fejem, majd rá nézek.
- Hm?
- Azt kérdeztem, hogy jól vagy? Nagyon elbambultál. - ismétli meg a kérdését, amit állítólag már feltett csak én nem hallottam
- Soha jobban. Most, ha megbocsájtasz, szeretnék egyedül lenni! - tessékelem ki a szobámból. Semmi kedvem tovább trécselni vele. Szeretnék egyedül lenni a gondolataimmal és a laptopommal. Másra sem vágyom csak a magányra. Unalmamba betettem egy filmet, amin el is aludtam. Kora délután elég érdekes dologra ébredtem..